Steiner Kristóf által motiváltan

Ha valamikor, hát most készen állok, hogy egy tengerparti házikóba költözzek. 

Ugyanis gyakorlatilag erről (is) szólt Steiner Kristóf csütörtökön, az Énegyetemen tartott előadása, ami stílusosan a Beach house project címet kapta.

A Kristóf által szavakba öntött történetek, eszmék azt a témát ölelték körül, hogy igenis jár nekünk a boldogság. Márpedig most. Mindenkinek. Nem szabadna hagynunk, hogy bedaráljanak a szürke hétköznapok, és csak és kizárólag olyan dolgokkal kéne foglalkozunk, amik örömet okoznak nekünk. Ha egy adott élethelyzetben csak örlődünk, vagy megszokásból nem változtatunk rajta, akkor abból a szituációból előbb-utóbb egy tragédián keresztül fogunk kilökődni. Például ha munkahelyünkön csak szenvedünk, és zsigerből gyűlöljük, akkor ez ki fog hatni a munkánkra is, és elküldenek. Ha egy párkapcsolatot csak a megszokás tart “életben”, akkor be fog lépni egy harmadik fél. 

Ezért szükséges az, hogy ha valami már nem okoz nekünk örömet, akkor merjünk akkor változtatni, amikor még nem késő, amikor még nem következett be a fentebb említett tragédia. Amikor még felemelt fejjel tudunk tovább sétálni, és levonni a következtetéseket. 

Tartozunk magunknak annyival, hogy úgy éljük az életünket, hogy megéljük vágyainkat, álmainkat. Hogy anélkül, hogy másoknak ártanánk, mindig törekedjünk céljaink felé, amik igazán boldoggá tesznek. 

Kristófnak ez jelenleg egy saját tengerparti ház. “Csak” ennyi. Nem volt konkrét elképzelése arról, hogy hol, hogy pontosan milyen házikó, csak a saját pénzügyi kereteit ismerte, és hogy a parton szeretne élni kedvesével, Nimivel. A propertyunder20k.com oldalt böngészte szana-széjjel, ami gyakorlatilag ingatlanokat vonultat fel húszezer euró (∼6,5 millió forint) alatt. És tádáá! Egy görögországi félszigeten találták meg az álom otthonukat, 150 méterre a tengertől, egy vulkánon…

Nem tudom pontosan, hogy milyen hosszú volt az előadása, a beszélgetés, mert minden pillanatban szivacsként szívtam magamba a szavait. Számomra Steiner Kristóf egy példakép, az követendő ikon, akinek minden gondolatával egyetértek, és nyílt, barátságos őszinteségével még elérhetővé teszi számunkra saját céljainkat. Ezt úgy értem, hogy mindenkinek életszerűbbek azok a példák, amiket a közvetlen környezetében tapasztal – na, hát nekem/nekünk (akik rendszeresen online/offline “kapcsolatban állnak” Kristóffal) ő pont ilyen. 

Köszönöm, Kristóf, hogy a Világon vagy! 

Ha tetszett, vagy elgondolkodtatott az írásom - kérlek, oszd meg, hogy mások is olvashassák!

Nagyon köszönöm!